Csizmár Gábor szerint a Szülőföld Alap beváltotta a reményeket. Az alapról szóló beszámoló általános vitájában a KDNP képviselője azt hangsúlyozta, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány miatt Magyarországnak nincs nemzetpolitikája; a Fidesz politikusa pedig az alap túlközpontosított irányítási rendszeréről beszélt.
Csizmár Gábor szerint a Szülőföld Alap beváltotta a reményeket. Az alapról szóló beszámoló általános vitájában a KDNP képviselője azt hangsúlyozta, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány miatt Magyarországnak nincs nemzetpolitikája; a Fidesz politikusa pedig az alap túlközpontosított irányítási rendszeréről beszélt.
Csizmár Gábor: a Szülőföld Alap beváltotta a reményeket
A Szülőföld Alap bebizonyította, hogy lehet jól működő, átlátható, az uniós normáknak megfelelő támogatási struktúrát működtetni - mondta Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az alap tavalyi tevékenységéről és működéséről szóló expozéjában.
Elmondta: az alap létrehozásakor az volt a cél, hogy jelenjen meg egy olyan elem a külhoni magyarok támogatásánál, amely stabil, kiszámítható forrást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, az anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához, és nem függ pártpolitikától.
Az alapról szóló beszámoló elfogadásával kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat - amely az Országgyűlés költségvetési bizottságának önálló indítványa - expozéjában a testület részéről Kékesi Tibor (MSZP) kifejtette: 2008-ban körülbelül 2.900 pályázat érkezett, amely tíz százalékkal haladja meg a 2007-es pályázatok számát. Hozzátette, hogy az 1.400-at is meghaladó, győztes pályázatok száma húsz százalékos növekedést mutat az azt megelőző évhez képest.
KDNP: évek óta nincs nemzetpolitikánk
Az alapról szóló beszámoló általános vitájában a KDNP-s Szászfalvi László közölte: pártja álláspontja szerint a Gyurcsány-Bajnai-kormány miatt évek óta nincs nemzetpolitikája Magyarországnak.
Hangsúlyozta: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma nem helyettesítheti az állami, kormányzati stratégiát.
A képviselő úgy vélte, a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye egy nagyon negatív időszakot jelentett a nemzetstratégia alakítása szempontjából, a kormány kampány közben bevetett eszközeinek következménye szerinte ugyanis a totális bizalmatlanság lett. A Kárpát-medencei magyarság jövőjét azonban nem lehet a bizalmatlanságra építeni - mutatott rá Szászfalvi László.
Közölte azt is, hogy az alap forrásai nagyságrendileg megegyeznek azzal az összeggel, amelyet az Illyés és az Apáczai Közalapítvány kapott korábban.
Fidesz: túlközpontosított az alap irányítási rendszere
Kelemen András (Fidesz) felszólalásában felidézte: ők már a kezdettől kifogásolják, hogy a Szülőföld Alap törvénnyel kialakult irányítási rendszere alapvetően túlközpontosított. Elveszett az Illyés alapítvány demokratizmusa - jegyezte meg ezzel kapcsolatban.
Szerinte a Szülőföld Alap több tekintetben sem lépett túl azon a szerepen, amelyet az Illyés és az Apáczai Közalapítvány játszott az előző pályázati rendszerben.
Közölte: a beterjesztett beszámoló egyes részei szó szerint megegyeznek az egy évvel korábbinak a szövegével.
Csizmár: a határon túli magyarok képviselői elégedettek az alappal
Az általános vitában elhangzottakra reagálva Csizmár Gábor azt mondta: az, hogy a vitában felszólaló ellenzéki képviselők nem a beszámolóról beszéltek, ami szerinte azt jelenti, hogy elégedettek lehetnek azzal.
Az államtitkár közölte, számára az a fontos, hogy a határon túli magyarok képviselői elégedettek az alap működésével.
Hozzátette, a Szülőföld Alapnak éppen az a lényege, hogy alapelvnek tekinti: nem Budapestről kell megmondani, hogy mi a jó a környező országokban élő magyaroknak.
Az együttes általános vitát a levezető elnök, Mandur László lezárta. Mivel a javaslathoz módosító indítvány nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, a következő ülésen a határozati javaslat elfogadásáról dönt a Ház.
2009. szeptember 22. MTI
